2021. december 19.
ZSIGA GYÖRGY:
VÁLTOZÓ VISZONYOK
KÖZÖTT IS ERŐSÍTETTÜNK
A cikk megjelenését a Colas támogatta.
Pályáját művezetőként kezdte, ma pedig az egyik legnagyobb magyar építőipari cégcsoportot, az immár három évtizedes múltra visszatekintő magyarországi Colas csoportot irányítja Zsiga György.
A szakembert járványhelyzetről, fenntarthatóságról, digitalizációról faggattuk, de természetesen kitértünk az építőipar aktualitásaira és lehetséges jövőképére, valamint saját pályájának meghatározó állomásaira is.
Grundonline: Hét év után lettél területi főmérnök építésvezetőből. Négy évre rá területi igazgatónak, újabb négy esztendővel később a Colas Út Zrt. vezérigazgatójának neveztek ki. Az építőiparban minden karrier ennyire gördülékeny és zökkenőmentes?
Zsiga György: Ha úgy vesszük, valóban elég egyenletes fejlődést mutat a pályám, amiben komoly szerepe van annak, hogy az építőiparban van értéke a teljesítménynek. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a Colas-ban kifejezetten támogató a vállalati kultúra: ha te valóban képes vagy érvényesíteni a munkádban, a döntéseidben a tulajdonosi szemléletet, ezt a munkaadód odafigyeléssel hálálja meg, segít abban, hogy megvalósítsd az egyéni elképzeléseidet.
G.: Ez a céges kultúra a meghatározó abban, hogy lassan egy negyed évszázada itt dolgozol?
Zs.Gy.: Minden bizonnyal a leginkább meghatározó. Ráadásul hamar meg is mutatkoznak az előnyei, esetemben például pár hónappal azután, hogy másoddiplomát szereztem az Ybl Miklós Műszaki Főiskola vállalkozásimérnök szakán. Előtte ugyanitt végeztem el az építőmérnöki szakot. A két oklevél között aszfaltos művezetőként dolgoztam a Strabagnál, és innen vállaltam el egy aszfaltos technológia építésvezető pozíciót a Colas csoporthoz tartozó Egri Útépítő frissen megalakult budapesti főmérnökségén.
G.: És máris magasabbra léptél a ranglétrán…
Zs.Gy.: Nem állítom, hogy nem vonzott a nagyobb felelősség, hiszen én feleltem a gyártástól a bedolgozó gépláncok szervezésén át az összes főmérnökségi projekt aszfaltos munkájáért. De ennél jóval erőteljesebben hatott rám az első nagyobb munkám itt: az M0-s körgyűrű déli szakaszának felújítása. Bár az M1-es, M7-es és M5-ös autópályákat összekötő déli szakasz csak 1994-re épült meg teljes hosszában, az első, az M5-öst a 6-os számú főúttal összekapcsoló részt már 1990 óta használták az autósok. A forgalom óriási volt, ezért a burkolat állapota nagyon leromlott. Ezzel a projekttel, amelynek alkalmával a déli szektor teljes burkolatát kicseréltük, letettük a Colas útépítési cégének névjegyét: az Egri Útépítő budapesti főmérnöksége megvetette a lábát a fővárosban és Pest megyében, hogy ezt követően munkáról munkára öregbítse a hírnevét.
G.: Ebben neked mennyire volt fontos a szereped?
Zs.Gy.: Egy formalizált, hierarchikus szervezetben más a szerepe és a súlya egy területi főmérnöknek és egy területi igazgatónak. Eltérő szintűek a feladatok, a volumenek. Felelősségben mégis az hozta a legnagyobb változást, amikor 2012-ben Colas Út Zrt. vezérigazgatója lettem. A csoport útépítési ágazata teljes országos lefedettséggel dolgozott a Colas magyarországi cégcsoportjának minden útépítési projektén. Ez nem is egyetlen kihívás volt, hanem kihívások halmaza, egy rendkívül összetett és kiterjedt feladatrendszer.
G.: Miben volt a leginkább újszerű a korábbi pozíciókhoz képest?
Zs.Gy.: A korábbi kinevezések jellemzően szakmai kihívásoknak számítottak, bár voltak bennük vezetői komponensek is. Egy teljes, országos hálózat irányításában azonban erőteljesebben jelennek meg a vezetői kihívások. Ráadásul amikor ebbe a pozícióba kerültem, nem az útépítési ágazat számított a magyarországi cégcsoporton belül a legsikeresebbnek. Észszerű, de kemény döntéseket kellett meghozni és végrehajtani, de ezeknek – például átszervezéseknek, és szervezeti racionalizálásoknak – köszönhetően rövid időn belül változott a helyzet, és a Colas Út Zrt. a vállalatcsoport legnagyobb és legerősebb leányvállalatává vált.
G.: Akkor a 2020-as kinevezésed egyféle jutalom volt a jól végzett munkádért az útépítési területen?
Zs.Gy.: Amennyiben a maratoni futás befutójának az a jutalma, hogy a cél után azonnal futhat még 200 kilométert, ráadásul gyorsabban, mint addig, akkor igen. A tréfát félretéve: óriási megtiszteltetés volt, hogy rám esett a választás, hiszen egy nagy múltú, Magyarországon is már 30 éves gyökerekkel rendelkező cégcsoport élén kellett bizonyítanom.
G.: Milyen kihívások vártak rád az új pozícióban?
Zs.Gy.: Mindenekelőtt tekintélyt parancsoló örökséget kaptam, hiszen 2019-ben – valamint az azt megelőző években – a magyarországi cégcsoport volt a Colas legeredményesebb közép-európai vállalata. Ráadásul a pandémia előtt a cégcsoport az egyik legsikeresebb évét zárta: 2019-ben mind a forgalmat, mind az eredményt tekintve elértük a csúcsot. Ennek megfelelően kellő teher és elvárás nyomta a vállamat a 2020 márciusi kinevezésemkor, hiszen az már érezhető volt, hogy a körülmények radikálisan megváltoznak. Meg kellett küzdenünk a COVID-19 első, majd a további hullámaival. A mi iparágunkat szerencsére nem érintette ez a válság olyan súlyosan, mint más területeket, a munka folytonosságát azonban fenn kellett tartanunk, mindent meg kellett tennünk munkavállalóink biztonságáért.
G.: Mennyire kötötte meg a kezedet és korlátozta be a mozgásteredet ez a teljesen ismeretlen helyzet?
Zs.Gy.: Nem a kényszert láttam a helyzetben, hanem a lehetőséget annak az elképzeléseknek a megvalósításához, amellyel belevágtam ebbe az óriási feladatba. Az volt a szándékom, hogy a holding igazi mozgatórugója legyen a leányvállalatoknak, hogy kézzelfogható hatékonyságot és eredményt biztosítson nekik minden lehetséges szinten és területen. A szinergiákra akartam fókuszálni, hogy a cégek jobban és többet kommunikáljanak egymással, jobban és többet tudjanak élni egymás erősségeivel, erőforrásaival, hogy egy csapatként tudjunk küzdeni a közös sikerért.
G.: Milyen eredményeket hozott a járvány első éve?
Zs.Gy.: Az év végére elvégeztük a legfontosabb változásokat a megfogalmazott célok eléréséhez. Rengeteget foglalkozunk digitalizációval és modernizációval a pénzügyek és az adminisztráció területén, ahogy sok energiát és erőforrást szántunk arra is, hogy naprakészek legyünk a BIM-mel (Building Information Modeling) kapcsolatos innovációkban. A számok feketén-fehéren bebizonyították, hogy a stratégia megfelelő volt, elértük a kitűzött céljainkat. Sikerült változó viszonyok között is megerősíteni a helyzetünket, ismét a magyarországi cégcsoport lett – folytatva a korábbi évek hagyományait – a Colas legeredményesebb közép-európai vállalata. Nem szeretném elkiabálni a dolgot, de jelenleg úgy áll a helyzet, hogy ehhez a tradícióhoz az idén is hűek tudunk maradni. G.: Hogyan képzeled el a cégcsoport legeredményesebb közép-európai vállalatát 5-10 éves távlatban?
Zs.Gy.: Ebben a szakmában nem túl könnyű 5-10 évre előre látni és tervezni. A piac és a környezet ennél lényegesen gyorsabban változik. Részben a pandémia miatt is felértékelődött a szervezeti reziliencia: állandóan figyelnünk kell a piac változásait, hogy nagyon gyorsan reagálhassunk szervezetileg, kapacitásban, ha változnak az irányok. Ez nagyfokú rugalmasságot igényel a leányvállalatoktól, hogy ha az évek során a megszokottnál nagyobb ingadozás keletkezik a munkák volumenében, forgalmi számokban, az a megfelelő szervezeti változtatásokkal, átcsoportosításokkal is gyorsan lekövethető lehessen mind pozitív, mind negatív irányban.
G.: Átalakíthatja mindez a Colas magyarországi tevékenységét, annak a szerkezetét?
Zs.Gy.: A legnagyobb forgalmat változatlanul az útépítés fogja adni a cégcsoportban. Növelnünk kell a magánmegrendeléseknek arányát, és mindig képesnek kell lennünk arra, hogy mindenhol eredményesen tudjunk pályázatot nyerni és dolgozni: a legkisebb munkától a nagy autópályatenderekig.
Biztosan erősödni fog a közmű ágazatunk, amelyet nemrég stabilizáltunk szervezeti értelemben. Nagy és fontos munkákat nyertünk, amelyek több éven át biztosítják a forgalom alapját, és remélem, hogy a terület fejlesztéséhez előáll a megfelelő pénzügyi háttér is, amely újabb és újabb projektek megvalósítását biztosíthatja. És ha már a várakozásokról esett szó: egyre többször esik szó szakmai berkekben a fővárosi villamos és elővárosi vasúti tenderek előkészületeiről. Bízunk ebben, hogy hamarosan megjelennek a kiírások is, miután az elmúlt években elmaradtak az ilyen jellegű fővárosi fejlesztések – ezekhez a munkákhoz elsőrangú referenciákkal rendelkezünk.
G.: Ezeken túl az mennyire fontos szempont, hogy a Colas mindig is nagy hangsúlyt helyezett az innovációra. Ezt a hozzáállást mennyire értékeli vagy várja el a kivitelezőktől a magyarországi megbízói kör?
Zs.Gy.: Sajnos a magyar útépítési szakma nem annyira nyitott az innovatív megoldások gyors bevezetésére. Egyetlen példa: rengeteg újfajta aszfalt- és gyártástechnológia áll rendelkezésünkre, de ezek Magyarországon rövid távon nem jelentenek közvetlen versenyelőnyt. Éveknek, évtizedeknek kell eltelnie, míg egy-egy új, Nyugat-Európában már mindennapos technológia beszivárog hozzánk. Ezért azonnali versenyelőnyt hordozó újításokban gondolkodunk, miközben a Colas világszerte nagyon magas színvonalon űzi a technológiai innovációt.
G.: Ha már az innovatív technológiáknál tartunk: mit tesz a Colas az építőipar fenntarthatóbbá, zöldebbé tétele érdekében?
Zs.Gy.: Jelenleg az egyik legfontosabb irányelv az aszfaltútépítés területén az energiafelhasználás és üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a karbonlábnyom mérséklése. Rengeteg példát hozhatnék, köztük például azt, hogy aszfaltkeverő telepeink zöme képes mérsékelten meleg aszfaltot előállítani. A régi, hagyományos, nagy energiaigényű hőközlő olajos rendszerekhez képest bitumen tartályaink elektromos fűtésűek, keverőtelepeinken energiatakarékos égőket használunk. Mivel az ásványvagyon Magyarországon is kifogyóban van, egyre megkerülhetetlenebb a beépített építőanyagok, köztük a mart, bontott aszfalt újrafelhasználása. Utóbbit szigorúan meghatározott feltételek mellett, a megfelelő szelektálás, törés és osztályozás után vissza lehet adagolni az új aszfaltkeverékbe – majd bedolgozni hibrid meghajtású hengerekkel, amelyekből egyre több van. És nem ezek az egyetlenek: gépészeti beruházásainkban törekszünk a legújabb, fenntartható technológiák meghonosítására. Mivel az alternatív közlekedési módok elterjedése felgyorsította a kőolajipar átalakulását, az aszfaltiparnak középtávon a bitument helyettesítő kötőanyagok felé kell fordulnia. Annál is inkább, mivel a kőolaj feldolgozásában már most is a minél több és minél jobb minőségű fehéráru kinyerésére terelődött a hangsúly, ez pedig gyengíti a kőolaj desztillációjának maradéka, a bitumen minőségét.
Napestig folytathatnám a technológiai kutatások sorát, de inkább kitérnék egy másik fontos szegmensre is: a városi életkörülményeket javító megoldásokra, valamint a jövő okos útjainak kialakításához szükséges elemek fejlesztésére. Ide tartozik az adatáramlás, a szenzorok, a világító, dinamikus és integrált jelzések, a burkolatba épített napelemek stb.
Személy szerint nagyon bízom abban, hogy a technológia fejlődésének gyorsulása együtt jár a magyar piac adaptációs készségének javulásával. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a környezetbarát, zöldebb megoldásokat kínáló technológiák fokozatosan bekerüljenek a mindennapi gyakorlatba.
Keresés
