AZ INTELLIGENS ŐRANGYAL MINDENT LÁT
ÉS SOK MINDENT ELŐRE

Képes felismerni és előre jelezni a lehetséges kockázatokat a munkaterületeken, járványkompatibilis üzemmódban pedig azt is könnyedén kiszúrja, ha a munkások nem viselnek maszkot vagy nem tartják be az előírt távolságot: a Newmetrix mesterséges intelligenciára épülő fejlesztése 80 százalék fölötti pontossággal tud prognosztizálni nagyjából minden ötödik munkahelyi balesetet.

Nem a Szilíciumvölgyben, hanem a két világhírű felsőfokú intézménynek, a Harvard Egyetemnek és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) otthont adó Cambridge városában működik a Newmetrix. A korábban Smartvid.io néven ismert startup érdekes színfolt a kifejezetten az építőiparra fókuszáló technológiai (contech) cégek sorában: a mesterséges intelligenciát (AI-t) használó Vinnie képalapú elemzőrendszer jelenleg az egyik leghatékonyabb fegyvere a munkahelyi balesetek megelőzésének.

Vinnie-t több mint 17 millió építőipari fotó felhasználásával képezték ki, hogy megtanulja felismerni és értékelni a veszélyt, továbbá annak lehetséges forrásait. A gépi tanulás segítségével három év alatt 12 évszázadnyi projektinformációt is magába szívott: baleseti statisztikákat, biztonsági megfigyeléseket, sőt még bérszámfejtési és időjárási adatokat is. A cél az volt, hogy meghatározzák ezeknek a hatását a biztonságra, és hogy előre lehessen jelezni, hol fognak jó eséllyel bekövetkezni a balesetek, mielőtt még megtörténnének. A Newmetrix egyik ügyfelével, a kétezer főt foglalkoztató Suffolk Construction építőpari céggel hosszabb ideje fennálló együttműködést felhasználva tavaly kimutatta, hogy Vinnie 85 százalékos pontossággal képes előre jelezni nagyjából minden ötödik munkahelyi balesetet.

Csökkenthető kockázat

Vinnie 100-nál is több biztonsági kockázatot tud felismerni a képi adatokból: nem csupán az olyan evidensek tűnőket, mint a magasban végzett munka, a védőkorlát vagy az állvány, hanem a lényegesen nehezebben felismerhetőbbeket, amilyen például a krónikusan helytelen testtartás. Az AI-alapú megoldás azonosítani tudja a rizikóra utaló tényezőket, ezek után rangsorolja a területen futó projekteket kockázat szerint, majd megjósolja, hogy a projektek melyik ötödében várható a munkahelyi balesetek 80 százaléka a következő héten.

Az eredmények mögött hat év kemény fejlesztési munkája áll, hiszen a Newmetrixet 2015-ben kifejezetten azzal a céllal hozták létre, hogy az AI-t és a prediktív analitikát használva szállítson megoldásokat az építőipar legégetőbb kihívásaira. Utóbbiak közé természetesen nem csupán a biztonság tartozik: a szintén 2015-ben elindított, a Stanford Egyetem kutatásainak hasznosításával alapított Alice Technologies például építőipari szimulációs és optimalizációs platformot épített a mesterséges intelligencia segítségével. Az Alice átlagosan 6 százalékos megtakarítással kecsegteti az építőipari szereplőket: célirányosabbá teszi a tervezés, pályázás és megvalósítás teljes folyamatát, hogy a cégek a leghatékonyabban használhassák fel erőforrásaikat, kordában tartva az építési időt és költségeket.

Előtérben a munkahelyi balesetek

Az innovatív technológia többmillió ütemezési lehetőséggel dolgozik, és ahhoz is kézzelfogható támogatást nyújt, hogy az ütemtervek szinte valós időben tudják követni az esetleges anyag- vagy munkaerőhiányt, a zajvédelmi rendeletek vagy a pandémiás protokollok változásait. Utóbbiak terén egyébként Vinnie is otthon van: szemei, tehát a munkaterületeken elhelyezett kamerák révén online képes felügyelni, betartják-e a munkások a járványügyi óvintézkedéseket. Azaz figyelni tudja, hogy van-e rajtuk maszk, megtartják-e az elvárt távolságot, nincsenek-e egyszerre többen a megengedettnél egy légtérben stb.

A munkahelyi biztonság nem csupán a pandémia miatt fontos. Békeidőben is elsőrendű, hogy célzott lépések megtételével lehessen csökkenteni az incidensek számát egy olyan szektorban, amelyben a halálos kimenetelű munkahelyi balesetek száma sokszorosan múlja felől a más iparágakban mért szinteket. A biztonság javítását az építőipari szereplők 42 százaléka tartja kiemelt fontosságúnak – derül ki az ABB 2021 májusában készített, közel 2000 vállalati döntéshozóra kiterjedő építőipari felméréséből*. Ebből az is kiolvasható, hogy a válaszadók 44 százalékának már jelenleg is gondot jelent, hogy megfelelően képzett szakembert alkalmazzon bizonyos munkakörökben, míg 91 százalékuk tart attól, hogy az előttünk álló évtizedben szakképzési válság következhet be.

Aligha vitatható, hogy a szektornak létérdeke az automatizáció elterjedése, a robotok intenzív alkalmazása. Ezzel az ágazat hadilábon áll: miközben az éllovas autógyártásban a végek 84 százaléka már eljutott a fejlődés ezen fokára, és a feldolgozóiparban is közelíti az arány a 80 százalékot, addig az építőipar egyelőre nem tartja a tempót az ipar4.0-val. Az ABB felmérése szerint ebben az ágazatban mindössze a cégek 55 százaléka használ robotokat, ugyanakkor a válaszadók 81 százaléka vélte úgy, hogy a helyzet tíz éven belül radikálisan javulni fog. Anyagmozgatás, hegesztés, szerkezetek előállítása és 3D-s nyomtatás – csak néhány azon kulcsterületek közül, ahol az építőipart is hamarosan megszállják a robotok. A hatékonyság és a gyártás rugalmasabbá válásán túl az automatizáció a minőségre és a hulladékcsökkentésre is jótékony hatást gyakorolhat – ezzel pedig a szektor a fenntarthatóbbá válás irányába is óriási lépést tehet.

[A cikkben megjelenő képek illusztrációk.]