DIGITÁLIS IKER:
EGY VILÁG DŐLHET ÖSSZE –
DE MESSZE TŐLÜNK

Kétirányú adatcsere, valós idejű önoptimalizálás, prediktív képességek – csak pár olyan tulajdonság, amelyek révén a digitális iker megközelítés túlnő a hagyományos információmodellező rendszereken. Az egyedülálló virtuális modell segítségével tárgy, folyamat, vagy akár egy személy is szimulálható, nem véletlenül szánnak a megoldásnak területtől függetlenül meghatározó szerepet az ipar4.0 gyakorlati megvalósításaiban.

A pandémián kívül a levegő szennyezettsége is kardinális kérdés volt a pekingi téli olimpiát megelőzően, miután a 14 éve megrendezett nyári játékokon elég sok kritika érte a rendezőket kifejezetten emiatt. A távol-keleti ország most semmit nem bízott a véletlenre: több, nagy környezeti lábnyomú és a légszennyezésben élen járó gyártóüzemet egyszerűen távolabb költöztettek a fővárostól. Ebben a nagy manőversorozatban volt segítségükre egy innovatív technológia: a digitális iker egy fizikai tárgy vagy folyamat valós idejű digitális megfelelőjeként szolgáló virtuális reprezentáció. Az eredetileg tükrözött térmodellnek elkeresztelt koncepció az elsősorban termékéletciklus-modellek kutatójaként elismert Michael Grieves nevéhez fűződik, első gyakorlati megvalósulását azonban 2010-re datálják, amikor a NASA ezzel a módszerrel kísérletezett az űrhajók fizikai modellszimulációjának tökéletesítése érdekében.

IKERTÖRTÉNETEK

Akad azonban olyan vélemény is, amely szerint a technológia valójában már fél évszázada debütált, amikor az Apollo 13 küldetés majdnem tragédiába torkollott az oxigéntartály meghibásodása miatt. Ebben a kiélezett helyzetben a földi személyzet gyakorlatilag a jármű digitális ikerpárját használta fel ahhoz, hogy megmentse az űrhajósokat. Biztosra vehető, hogy az 52 éve bevetett megoldás jóval kezdetlegesebb volt, mint azok a modellek, amelyek a tavaly a Marsra érkezett Perseverance sikeres landolásáért feleltek a NASA eddigi egyik legbonyolultabb mérnöki projektjének részeiként. A leszállás utolsó, leginkább kritikus részéhez, az úgynevezett égi darus megérkezéshez (Sky Crane Landing) is digitális iker technológiát vetettek be: ezzel rakták össze lépésről lépésre a teljes folyamatot a szimulációs környezetben úgy, hogy a nyolc hajtóműves daru tökéletesen időzített és kivitelezett önfeláldozása hozzásegítse az egytonnás marsautót, hogy tökéletes biztonságban, műszaki tartalmát megőrizve érjen földet és kezdje meg küldetését.

Ennél feltehetően kevésbé volt komplex az a megoldás, amellyel az idei téli olimpia előtt „tisztították meg az utat” a szervezők Kína második legnagyobb acélgyártója, a HBIS kilenc évtizedes pekingi gyárának áttelepítésével. Az 534 hektáros területet érintő beruházás részeként elkészült a gyár digitális ikerpárja, amelynek segítségével egy környezetbarátabb, modernebb üzem épült fel a régi helyett, nagyságrendileg 6 milliárd dollárért. Bődületes összeg, de a végszámla ennél is magasabb lehetett volna: ezzel a módszerrel ugyanis az áttelepítés költségei 75 százalékkal csökkentek, és a tervezés időtartama is bő egy hónappal lett rövidebb.

IOT-T MINDENKINEK

Ahhoz, hogy a megközelítés jól működjön és képes legyen el is terjedni a gyakorlatban, a szakértők szerint előbb a dolgok internetének (Internet of Things, IoT) kellett eljutnia a megfelelő érettségig. Olcsó és tömegesen hozzáférhető szenzorokra volt szükség, amelyek hozzásegítik a digitális ikret ahhoz, hogy ne csupán valós időben monitorozza a valós rendszereket, hanem előrejelezze, ha probléma vagy leállás várható, kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé tegye a működést. Ugyanakkor fontos mozgatórugója a fejlődésnek a felhőalapú számítástechnika rohamos ütemű terjedése és alacsony költségei.

Noha a megoldás elsőre futurisztikusnak tűnhet, skálázhatósága révén a vállalalatok hétköznapi működésébe is könnyen beilleszthető. Egy termelőüzem esetén például egy minimalista megoldás lehet a fizikai adatok begyűjtése és megjelenítése a gyár virtuális modelljén, de bonyolultabb érzékelők és algoritmusok segítségével akár a digitális ikerpár által vezérelt termelésig is el lehet jutni.

A BIG DATA ÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA TÉRHÓDÍTÁSÁVAL A DIGITÁLIS IKERPÁR EGY KOMPLEX INFORMÁCIÓS KÖZPONT SZEREPÉT IS KÉPES BETÖLTENI

– szögezi le Hetényi Márk

, a MaxWhere Solutions vezérigazgatója. A virtuális valóságba kaput nyitó szoftverrendszert fejlesztő magyar startup által kínált, háromdimenziós virtuális valóságba áthelyezett projektek révén akár 20 százalékos javulás is elérhető a működési hatékonyságban.

EGY GYÁR VIRTUÁLIS VALÓSÁGBAN FELÉPÍTETT, PONTOS, DIGITÁLIS MÁSÁVAL LEEGYSZERŰSÖDIK AZ OPERÁTOROK DOLGA, GYAKORLATILAG AZONNAL ÁTTEKINTHETŐVÉ VÁLNAK A MUNKAFOLYAMATOK, AZOKAT JÁTSZI KÖNNYEDSÉGGEL LEHET ELLÁTNI

– véli Hetényi Márk.

Ezt igazolja a MaxWhere saját kutatása is: eszerint a 3D-s térben szellemi munkát végzők emlékezőképessége és teljesítménye csaknem 50 százalékkal jobb, mint a hagyományos körülmények között tevékenykedőké.

A javuló helyzetfelismerést és a változó körülményekre adott automatizált válaszokat látja a digitális ikrek leggyakoribb vállalati megvalósításának a stamfordi székhelyű technológiai kutató- és tanácsadó cég. A Gartner szerint már a helyzetértékelési képesség javításával is pénzt lehet megtakarítani, és ez tovább fokozható az áttéréssel a hagyományosról az állapotalapú megelőző karbantartásra, vagy a célzott, a hektikus körülmények között is biztonságosan kivitelezhető automatozálással. A cég akár 10 százalékos hatékonyságjavulást is elérhetőnek tart a digitális iker megközelítést okosan alkalmazó vállalatoknál és eléggé optimista ezen a téren: előrejelzésük szerint 2023 az észak-amerikai közép- és nagyvállalatok harmada már túl lesz az első ilyen projektjén.

A Gartner úgy véli, a digitális iker technológia 2026-ra megközelítheti az 50 milliárd dolláros éves forgalmat, ami nem is annyira meglepő: a pandémia által még magasabb növekedési fokozatra kapcsoló digitalizációval ez az innovatív megközelítés egyre kézenfekvőbb és elterjedtebb megoldássá válhat az intelligens városok megvalósításában éppúgy, mint az építőiparban.

[A cikkben megjelenő képek illusztrációk.]