2025. július 01.
Egy egész háztömbnek kélt lába Sanghajban
Egy egész háztömbnek kélt lába Sanghajban
Ráadásul a szó legszorosabb értelmében. És hogy mi köze mindennek a budapesti Erzsébet hídhoz? Cikkünkből ez is kiderül.
Műszaki szempontból manapság már nem nagy truváj egy-egy épület bontás nélküli áthelyezése, hiszen hasonló műveletekre már a XIX. század végéről is bőven találunk példákat. Az évek során a világ különböző pontjain költöztettek már így át többek közt egyszerű lakóházakat, templomokat, szállodákat, színházakat, reptéri terminálépületet, vagy épp világítótornyokat. Kínában viszont éppen szintet lépnek mind lépték mind az alkalmazott technológiai megoldások terén.
Műszaki szempontból manapság már nem nagy truváj egy-egy épület bontás nélküli áthelyezése, hiszen hasonló műveletekre már a XIX. század végéről is bőven találunk példákat. Az évek során a világ különböző pontjain költöztettek már így át többek közt egyszerű lakóházakat, templomokat, szállodákat, színházakat, reptéri terminálépületet, vagy épp világítótornyokat. Kínában viszont éppen szintet lépnek mind lépték mind az alkalmazott technológiai megoldások terén.
Mélygarázs a műemlékek alatt
A költöztetés apropója a Sanghaj szívében található Csang Jüan negyedben zajló nagyívű fejlesztési projekt. Ennek egyik elemeként a beruházó háromemeletes földalatti komplexumot tervezett, mely boltok és vendéglátóhelyek mellett magába foglal egy százállásos mélygarázst, illetve fontos kapcsolatot teremt a nagyváros három metróvonalával is. Igen ám, de a sűrűn beépített városnegyedben értékes műemléképületeket találunk a felszínen.
Kínai-európai építészeti értékek
A kimondottan Sanghajra jellemző sikumen stílusban felhúzott sorházak egykor meghatározták a város arculatát, mivel a lakóépületek nagyjából 60 százalékát tették ki. A kínai és európai (főként francia) jegyeket ötvöző építészeti irányzat népszerűsége az 1920-as és 1930-as években érte el zenitjét, ám fennmaradtak több mint 140 éves sikumen-házak is. Az egyik ilyen tömb, a Huajanli épületegyüttes pedig épp a most építendő földalatti létesítmény felett helyezkedik el, méghozzá úgy, hogy a szűk sikátoros városszerkezet semmiféle hozzáférést nem tesz lehetővé.
Úton a 400 lábú háztömb
A 7500 tonnás épületegyüttes így a lehető leggondosabb előkészítést követően kelhetett útra. Tekintettel műemléki jellegére és több mint 4000 négyzetméteres alapterületére, a mozgatáshoz szintén újszerű megoldásra volt szükség. Megemelést követően a Huajanli házai alá összesen 432 darab apró, hidraulikus „lépegető” robotot helyeztek el, melyek számítógép által összehangolt, hajszálpontos működése biztosítja a haladást nagyjából 10 méter/nap sebességgel. Bár őrült rohanásnak a legnagyobb túlzással se nevezhetnénk a tempót, mégis igen látványos, ahogy a három sornyi tégla-fa szerkezetes ház a szomszédos üres területre vándorol.
BUDAPESTEN IS ÚTBAN VOLT EGY TEMPLOM
Műemlékvédelmi okokból Magyarországon is többször felvetődött különféle épületek áthelyezése eltolással. Olyannyira, hogy a Pátria Kiadó gondozásában 1898-ban magyar nyelvű szakkönyv is megjelent a témában Épületek eltolása címen. Szerzője, Zelovich Kornél leginkább amerikai minták alapján vázolta fel az eljárást, mellyel Budapest szűk, kusza utcaszerkezetébe lehetett volna némi rendszert vinni a kor kívánalmai szerint. Hazánk valószínűleg leghíresebb épületeltolása mégis egy olyan eset, mely valójában meg sem történt. A mai napig tartja magát ugyanis a városi legenda, miszerint a XIX-XX. század fordulóján a (régi) Erzsébet híd építésekor arrébb tolták az útban lévő belvárosi plébániatemplomot. Nos, a történetből annyi igaz, hogy valóban voltak ilyen tervek, ám végül a régi pesti városháza lebontásával és más módszerekkel elegendő helyet sikerült biztosítani. Bár a tervet később is felmelegítették, az 1910 óta műemléki védettségű templom végül nem költözött sehova.
(Bal oldalon a Pesti Hírlap 1937. június 17-i cikke olvasható)
BUDAPESTEN IS ÚTBAN VOLT EGY TEMPLOM
Műemlékvédelmi okokból Magyarországon is többször felvetődött különféle épületek áthelyezése eltolással. Olyannyira, hogy a Pátria Kiadó gondozásában 1898-ban magyar nyelvű szakkönyv is megjelent a témában Épületek eltolása címen. Szerzője, Zelovich Kornél leginkább amerikai minták alapján vázolta fel az eljárást, mellyel Budapest szűk, kusza utcaszerkezetébe lehetett volna némi rendszert vinni a kor kívánalmai szerint. Hazánk valószínűleg leghíresebb épületeltolása mégis egy olyan eset, mely valójában meg sem történt. A mai napig tartja magát ugyanis a városi legenda, miszerint a XIX-XX. század fordulóján a (régi) Erzsébet híd építésekor arrébb tolták az útban lévő belvárosi plébániatemplomot. Nos, a történetből annyi igaz, hogy valóban voltak ilyen tervek, ám végül a régi pesti városháza lebontásával és más módszerekkel elegendő helyet sikerült biztosítani. Bár a tervet később is felmelegítették, az 1910 óta műemléki védettségű templom végül nem költözött sehova.
(Alább a Pesti Hírlap 1937. június 17-i cikke olvasható)
Helyére kerül a kirakós minden darabja
A művelet közben a szerkezeten elhelyezett szenzorok segítségével valós időben lehet nyomon követni, nem fordul-e elő valahol abnormális alakváltozás. Emellett a munkát figyelemmel kísérő mérnökök az erőhatások egyenletes eloszlására is ügyelnek. Miután a sikumen-háztömböt átmozgatták ideiglenes helyére, megkezdődhetett a földalatti létesítmény kivitelezése. Ezt követően a Huajanli-komplexum másodszor is útra kelt, és 2025 júniusának elején sértetlenül visszatért eredeti helyére.
Fotók: Swire Properties
Keresés